udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
220
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-220
Névmutató:
Puskel Péter
2005. február folyamán
Az Arad Megyei Múzeum raktára valóságos kincsesbánya. Itt őrzik Feszty Árpád Krisztus temetése, más források szerint Krisztus levétele a keresztről című hármasképét. A tizenhárom méter hosszú és négy méter széles triptichon eredetileg a budapesti Nemzeti Múzeum tulajdona volt, onnan került át a Szépművészetibe, majd 1913-ban amikor Aradon felépült a kultúrpalota, benne a képtár, akkor került Aradra. Hosszú ideig a múzeum büszkesége volt Barabás, Lotz és Munkácsy képei mellett. A cikkíró is sokszor megcsodálhatta. A helyi pártvezetés által diktált átszervezés áldozata lett az aradi múzeumi 1848-as ereklyegyűjtemény, majd a Feszty-körkép. Először csak zsákvászonnal letakarták, később már spanyolfalat kellett felállítaniuk. Azután egy Ceausescu-látogatás után jött az utasítás, el kell távolítani a Feszty- triptichont. Bukarestből jött egy restaurátor, aki felcsavarta a festményt. Ugyanígy kellett felcsavarni Liezen-Mayer Sándor Mátyás hazahozatala Prágából című nagy méretű festményt. A múzeum új vezetője, dr. Peter Hügel igazgató nem zárkózik el a festmény restaurálásától, az aradi történelmi egyházakkal tárgyalna, hátha sikerülne megfelelő kiállítási helyet találni a festmény számára. /Puskel Péter: Feszty Árpád hármasképének kálváriája. Feltámadásra várva. = Irodalmi Jelen (Temesvár), febr./1997. november 16.
Ady Endre születésének 120. évfordulóján Nagyváradon és Zilahon tartottak vándortanácskozást a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/, a nagyváradi Ady Társaság és a Szilágy Társaság /Zilah/ rendezésében. A partiumi újságírással foglalkoztak, illetve annak jeles képviselője, Ady publicisztikájával. A résztvevők megkoszorúzták Érdmindszenten az Ady-szobrot. Nagyváradon, az Ady Társaság tanácskozásán /nov. 15-16-án/ Cseke Péter vezette, a kolozsvári egyetemi tanár, Kozma Dezső, továbbá Koczkás Sándor /Budapest/ és Kántor Lajos tartott előadást. A temesvári újságírás korabeli viszonyairól Szekernyés János, az aradi publicisztikáról pedig Puskel Péter beszélt. Szűcs László, a Bihari Napló főszerkesztője A hírlapírói attitűdök Ady apropóján címmel, Tóth János, a nagyváradi Ady Múzeum igazgatója pedig Ady-mítosz Váradon címmel tartott előadást. Az évforduló alkalmából jelent meg Élet /Litera, Nagyvárad/ címen Ady publicisztikai írásainak válogatása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19., Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 18./1998. január 8.
A Wieser Tibor Alap létrehozója, dr. Wieser Györgyi anyagi támogatásával olyan aradi riportkönyv jelent meg, amelyre hatvan éve nem volt precedens. Puskel Péter újságíró három évtized alatt született írásaiból válogatott, hogy bemutassa Arad városát Arad marad címmel. /Péterszabó Ilona: Új könyv Aradról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./1998. április 10.
1997 decemberében jelent meg a Szövétnek, egy új folyóirat első száma Aradon. A Szövétnek a régi aradi hagyományok ápolását tűzte ki célul. P. Csergő Ervin minorita szerzetes és Ujj János jegyzete indította a lapot. Puskel Péter újságíró az ötven éve megszűnt Vasárnap című katolikus hetilap emlékét idézte fel, dr. Kovách Géza A romániai magyar történetírás a II. világháború után című tanulmányával jelentkezett. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ A Szövétnek 2. száma februárban, a 3. áprilisban jelent meg, szerkeszti Régon József.1998. október 11.
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMEB/ szervezésében a negyedik honismereti konferenciát tartották meg okt. 9-11-e között Sarmaságon, melynek az 1848/49-es szabadságharc eseményeinek és emlékműveinek bemutatása volt a fő témája. A PBMEB 1993-ban alakult, működési területe a bánsági Arad, Temes és Krassó-Szörény, valamint a partiumi Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyékre terjed ki, tagjai helytörténeti, néprajzi kutatómunkát végeznek, műemlékeket, emlékhelyeket leltároznak felés ismertetnek, honismereti dolgozatokban számolnak be munkájukról, melyeket évi vándorgyűléseken terjesztenek elő. Az idein közel félszáz dolgozatot terjesztettek elő. Benedek Zoltán /Nagykároly/ két eltűnt szoborról és szétvert emléktáblákról értekezett. Nagykárolyban a jelenlegi városközpontban, a szökőkút mellett állt Kölcsey Ferenc szobra, Kallós Ede alkotása, a milleniumi évfordulón, 1896-ban állították fel. 1938-ban lefejezték a szobrot. Ugyancsak Nagykárolyban állt Kossuth Lajos szobra a mai is Kossuth-kertnek nevezett parkban, szintén Kallós Ede munkája, a szobor 1939-ben eltűnt, akárcsak a Petőfi-emléktáblák. A PBMEB kiadásában jelennek meg a Partiumi Füzetek, szerkesztője Dukrét Géza, a PBMEB elnöke, a legújabb füzet Bessenyei István református tiszteletes Sarmaság című munkája. /Fejér László: Partiumi honismereti konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./ A honismereti konferencián Dánielisz Endre az 1901-ben Nagyszalontán felállított Kossuth-szobor ledöntésekkel tűzdelt kálváriáját ismertette, Vajda Sándor Borosjenő várának történetét foglalta össze. /Honismereti konferencia. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 20./ Előadást tartott többek között Béres József /Máramarossziget/, Bokor Irén /Érmihályfalva/, Erdei János /Szilágysomlyó/, Fazekas Lóránd /Szatmárnémeti/, György Irén /Szalacs/, Hitter Ferenc /Felsőbánya/, dr. Jósa Piroska /Nagyvárad/, Kordics Imre /Nagyvárad/, Kovách Géza /Arad/, Major Miklós /Szilágynagyfalu/, Magyari Etelka /Arad/, Osváth Sára /Sarmaság/, Pávai Gyula, Puskel Péter /mindketten Aradról/, Székely Antal /Ombód/, rajtuk kívül Erdőközi Zoltán /Lelle/ Szilágy megye iskolahálózatáról tartott előadást. /Péter I. Zoltán: IV. Partiumi honismereti konferencia. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 27./1999. október 20.
A Duna Televízió aradi tudósítóiból álló alkotó csoport (Puskel Tünde Emese, Puskel Péter, Huppert Mihaela, Huppert Sándor és Sándor István) Pro és contra című, a Szabadság-szobor körüli vitát feldolgozó videofilmje szép sikerrel szerepelt a hagyományos Kassai Filmfesztiválon, ahol évente Európa minden részéből a városi és a körzeti televíziók mutatják be a régió közérdekű problémáit feldolgozó legjobb filmjeiket. Az aradiak alkotása bekerült a döntőbe, ahol a zsűri angol elnöke külön gratulált a jelenlévő Sándor Istvánnak és Huppert Sándornak a csoport kiváló munkájáért. /Aradi tévések sikere a Kassai Filmfesztiválon. = Nyugati Jelen (Arad ? Temesvár), okt. 20./2000. február 24.
Febr. 22-én a Csiky Gergely Iskolacsoportba /Arad/ kötetlen beszélgetésre hívta meg a Szövétnek munkatársait, barátait a kiadvány alapító-szerkesztője, Réhon József. A találkozó célja az immár negyedik éve Aradon megjelenő "időszakos kiadvány" szerkesztésének jobb megszervezése. Bevezetőjében Réhon József elmondotta: meggyőződése, hogy a Szövétneknek jól meghatározott helye van Arad megye magyarságát szolgáló sajtótermékek sorában a Nyugati Jelen, az ennek mellékleteként megjelenő Havi Szemle és a rapszodikusan megjelentetett A Hang mellett. Hangsúlyozta, hogy a kéthavonként 500 példányban kinyomtatott lap a támogatásokból eltartja magát és Aradon kívül eljut Kölnbe, Münchenbe, Kastlba (az ottani magyar gimnáziumba), Izraelbe, de Paksra is. Megítélése szerint a lapot inkább a lelkesedés lendíti előre, mint a szakértelem, hiszen állandó és alkalmi munkatársai a legcsekélyebb honorárium nélkül dolgoznak. A tavaly októberi Szövétnek kérdőívekkel próbálta felmérni az olvasói igényeket, elvárásokat, és a visszajelzések egyértelműen pozitívak voltak. Megjelenésének negyedik évében a kéthavonként rendszeresen napvilágot látó Szövétneket túlzott szerénység "időszakos kiadványnak" nevezni. Több javaslat után a jelenlévők egyetértettek az "aradi kulturális szemle" elnevezéssel. Hasznos javaslatnak tűnt az is, hogy a Szövétnek minden számából küldjenek el néhány példányt a Széchényi Könyvtárba, illetve a kolozsvári Egyetemi Könyvtárba. A Szövétnek főbb rovatainak szerkesztését a Nyugati Jelen munkatársai vállalták el, köztük Jámbor Gyula, Pávai Gyula, Puskel Péter és Ujj János. /(P. P.) [Puskel Péter]: Jobbító szándékkal. A Szövétnek jellegéről, rovatairól. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), febr. 24./2000. február 29.
Kocsis Rudolf /Arad/ szobrászművész Kisjenőben született, Iasiban végezte a Képzőművészeti Akadémiát, jelenleg Temesvárott az egyetem képzőművészeti karán tanít. Több egyéni kiállítása volt hazai városokban, továbbá Magyarországon és Németországban. Számos nemzetközi kiállításon is láthatták munkáit, Tokiótól Clevelandig. Szobrai megtalálhatók belga, finn, olasz, svájci stb. magángyűjteményekben. Tavaly decemberben a Romániai Képzőművészek Szövetsége neki ítélte az évi szobrászati díjat. Néhány éve Aradon kiállította formabontó munkáit: két ósdi esernyőt, illetve egy pár bakancsot. Munkáiban a népi motívum meghatározó szerepet játszott és játszik manapság is. A szobrászatban ma a posztmodern kort éljük, amikor már mindent kipróbáltak, jegyezte meg a művész. /Puskel Péter: Országos szobrászati díjat kapott Kocsis Rudolf. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), febr. 29./2000. március 21.
Márc. 15-én Dévai Nagy Kamilla budapesti művésznő megbetegedése miatt az általa alapított Krónikás Ének Zeneiskola hat növendéke mutatta be Aradon a Magyarok fénye című műsort. Az iskola menedzser-igazgatója, Szakács Dénesné elmondta, Dévai Nagy Kamilla Közép-Európa első énekes-gitáros előadóművész-képzőjét hozta létre, 1996-os súlyos autóbalesete után. Elsősorban határon túli fiatal magyar igricek, lantosok, énekmondók képzésével foglalkoznak. Erdélyből most vagy tíz tanulójuk van. Tizenegy tanár foglalkozik a közel félszáz növendékkel, akiknek életkora váltakozó. Beszédművészetet, hangképzést, verselemzést, zeneszerzést tanulnak. - Dévai Nagy Kamilla rengeteget turnézik, fellépései során szerzett tudomást tehetséges fiatalokról. A növendékek egy része különböző versenyek során nyerte el azt a jogot, hogy ebben az iskolában képezhesse magát. Nemcsak a Kárpát-medencéből vannak tanítványaink, hanem Amerikából és Brazíliából is. - A Krónikás Ének Zeneiskolának két zenekara van. A húsztagú Mistral jelenleg éppen az Amerikai Egyesült Államokban vendégszerepel. A Forus hangszeres modern zenét játszik és saját szerzeményeit adja elő. /Puskel Péter: Énekmondók a Kárpát régióból. Közép-Európa első énekes, gitáros előadóművész-képzője. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 21./2000. május 5.
A MÚRE Ügyvezető Tanácsa április 28-án tartott ülésén ítélte oda a beküldött pályázatok alapján az 1999-es esztendő szakmai díjait: Gittai István - riport-díj; B. Nagy Veronika és Sántha Ádám - tévés-díj; Kulcsár Andrea - pályakezdő-díj; Simon Gábor - rádió - dicséret; Puskel Tünde Emese - tévériport - dicséret; Becze Zoltán - tévé-sporttudósítások - dicséret; Alexandru Nitescu - fotó - dicséret; PRO AMICITIA - Dan Pavel. A zsűri nem osztott díjat a publicisztika, illetve szerkesztők kategóriájában. /Múre-díjak 1999-re. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 5./ A tévériport kategóriában Puskel Tünde Emese szerkesztő-riporter, aki Puskel Péterrel (forgatókönyv) és Sándor Istvánnal (operatőr) a Szabadság-szobor kálváriájáról készített kisfilmet. Ennek a filmnek egy másik változata a télen részt vett a Kassai Nemzetközi Videófilm Fesztiválon, ahol mintegy 200 alkotás közül bejutott a döntőbe és csak hajszállal szorult le a dobogóról. /Aradi tévések szakmai elismerése. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 5./2000. május 31.
Ágyán Jókai Mór születésének 175. évfordulója előtt tisztelgett a magyartanárok módszertani köre és a 36 prózamondó. A verseny előtt Csanádi János zerindi tanár, a Körösmente Irodalmi Kör elnöke Jókai az aradi tájakon című előadása hangzott el. Pataki András színész-rendező, zsűrielnök elmondta: "Ágyán ma csoda történt. Ebben a számomra távoli kis magyar faluban a gyerekek megcsillogtatták a magyar nyelv szépségét." A rendezvény anyagi támogatói között van az Alma Mater Alapítvány, a Duna TV, az EMKE. /Puskel Péter: Megyei prózamondó verseny Ágyán. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 31./2000. június 28.
Kelen Ferenc fotóművész visszhangos sikereket németországi és magyarországi galériákban ért el. Az Aradi Fotóklub újjászervezője és egykori elnöke a napokban Kaposvárott mutatta be egyéni kiállítását. /Puskel Péter: Aradi fotóművész sikere Kaposvárott. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 28./2000. július 4.
Matekovits Mihály helyettes-főtanfelügyelő hasznos kézikönyvet állított össze: Magyar nyelvű oktatás Arad megyében. Az összeállításban segítették: Csergő Ervin minorita atya, Király András tanár, az RMPSZ Arad megyei elnöke, Kiss Anna, a megyei tanítók pedagógiai körének vezetője és Fehér József iskolaigazgató. A könyvecskében megtalálhatók a statisztikai adatok az iskolákról, tagozatokról és a diáklétszámról, 358 pedagógus munkahelyéről. /Puskel Péter: Hézagpótló kiadvány. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 4./2000. szeptember 15.
Szept. 19-én Aradon a belvárosi református templomban a Magyar Dráma Napja tiszteletére a nagyváradi Kiss-Stúdió Színház bemutatja Madách Imre Az ember tragédiája című drámai költeményét Varga Vilmos rendezésében. A Varga Vilmos-Kiss Törék Ildikó művészházaspár magánkezdeményezéséből hat és fél évvel ezelőtt létrehozott Kiss-Stúdió Színház ma már a Kárpát-régió minden részén, sőt Ausztriában, Németországban és Svédországban is visszhangos szakmai sikereket aratott. Fennállása óta a Stúdió 510 előadását több mint 76 400 néző tapsolta meg. /Puskel Péter: A váradi Kiss-Stúdió előadása az arad-belvárosi református templomban. Az ember tragédiája. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 15./2000. szeptember 20.
A múlt héten kezdődött Aradon a román rádiósok világtalálkozója, melyet a Vajdahunyadon tartott szakmai megbeszélés után Szegeden, majd Gyulán folytatnak. Az egyik résztvevő Ion Stanica volt, párizsi RFI /Radio France International/ román nyelvű adásának szerkesztője. Elmondta, hogy Párizsban és környékén 60 ezer román él. A Kínai Rádiónak is van román nyelvű műsora. A margittai születésű Bihari László a Magyarországról sugárzott román nyelvű adásokról tájékoztatott. A Magyar Rádió külföldre irányuló adásának van egy közép-kelet-európai szerkesztősége. Orosz, ukrán, szlovák, szerb, horvát és román nyelven sugároznak rövidhullámon és a Duna TV hangcsatornáján. A Budapesti Rádiónak, sőt a Szegedi Körzeti Stúdiónak is van román nyelvű adása. A román adás minden munkatársa erdélyi származású. Schreiner Barják Csilla aradi, Havadi István pedig kolozsvári. A három állandó munkatárs mellett öt-nyolc külsős segíti munkánkat. /Puskel Péter: Európai és ázsiai román rádiósok műsoraikról. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 20./2000. október 13.
Dr. Csávossy Györgyöt aligha lehet beskatulyázni: agrármérnök, tanár, kutató, borszakértő, szakíró, közéleti személyiség, RMDSZ-tisztségviselő, nem utolsósorban költő. Emellett kilenc színdarabját játszották már a színházak. Ezúttal a költő Csávossy György mutatkozik be Ilyenkor ősszel /Gazda Kiadó, Kolozsvár/ című verseskötetével. A könyv aradi bemutatóját, a szerző jelenlétében okt. 13-án tartják az RMDSZ székházában. /Puskel Péter: Ilyenkor ősszel. Dr. Csávossy György és új veseskötete Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./2000. október 19.
Okt. 18-án a Nyugati Jelen meghívására Aradra látogatott Kányádi Sándor Kossuth- és Herder-díjas erdélyi költő, műfordító, szerkesztő, a kortárs magyar költészet egyik legnagyobb alakja. Három különböző helyen találkozott az olvasókkal. A Vlaicu úti 21-es iskolában több mint 200 gyermek (ide hozták el tanítóik, tanáraik a 10-es, a 12-es és a 13-as iskolákból is a növendékeiket!) volt kíváncsi a költőre. A Kópé diáklap "szerkesztői" készítettek interjút a vendéggel. Ezután Kányádi Sándor a Csiky Gergely Iskolacsoport és az 1-es iskola tanulóival és tanáraival találkozott. A költő pár hete ért haza londoni és oxfordi útjáról. Kányádi Sándor elmondta, hogy a70-es években a néhai Znorovszky Attila vezette Periszkóp Népszínház mutatta be kétszemélyes színdarabját, amelyet a hivatásos színházak nem játszhattak. A költő válogatott műfordításainak kötete Csipkebokor az alkonyatban címmel hatezres példányszámban jelent meg, a Valaki jár a fák hegyén című verseskötete, amely több utánnyomást ért meg, már 29 ezer megjelent példánynál tart. Kányádi Sándor kisiratosi olvasóival is találkozott. Okt. 19-én Temesvárra látogat, délután pedig Kisjenő és Zerind irodalombarátainak vendége lesz. /Puskel Péter: Kányádi Sándor találkozott aradi diákolvasóival. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 19./2000. október 24.
Okt. 20-án Aradon, a belvárosi református templomban a Szövétnek mintegy 80 olvasója, barátja gyűlt össze az első találkozóra Arad magyar nyelvű kulturális szemléjének szerkesztőivel. Négy éve, 1997 karácsonyán indította el Réhon József a köréje sereglett értelmiségiek egy kis csoportjával az akkor időszakosnak nevezett kiadványt. A két világháború közötti időszakban, de 1990 után is a hasonló próbálkozások rövidesen kudarcba fulladtak. A Szövétneket állandó és alkalmi munkatársai önzetlenül, honorárium nélkül írják, szerkesztik, terjesztik. Réhon úgy látja, hogy tovább nem tudja vállalni ezt a sokrétű munkát. A folytonosságot egyik közeli munkatársa és tanár kollégája, Ilona János képviseli. /Puskel Péter: Az első Szövétnek-olvasó találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 24./2000. november 29.
Jelentős munka dr. Enyedi Sándor erdélyi származású, Budapesten élő színháztörténész Rivalda nélkül, a határon túli színjátszás lexikona /Teleki László Alapítvány, Budapest/. A mostani lexikon 1994-ben kiadott elődje ötvenesztendős volt. /Puskel Péter: Kevesebb művelődéstörténeti fehér folt. A határon túli magyar színjátszás lexikona. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./2001. március 1.
Aradon a Tóth Árpád Irodalmi Kör legutóbbi ülésén Puskel Péter újságíró Szántó Györgyről és aradi kapcsolatairól tartott előadást. Szabó György Aradon szerkesztette irodalomtörténeti jelentőségű művelődési szemléjét, a Periszkopot /öt számából négy Nagyváradon látott napvilágot, csak az utolsót adták ki Aradon/ és húsznál több regényt írt. Szántó György 28 évesen, szinte teljesen vakon költözött Aradra. A műépítésznek készülő fiatalember végül a festészet és grafika mellett döntött. Betegsége miatt le kellett mondania a képzőművészetről. Cikkeit, regényeit feleségének mondta tollba. Szántó György később Budapestre költözött. /Tóth Árpád Irodalmi Kör. Szántó György és Arad. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 1./